A blöff

A blöff ebben a játékban sokkal kevésbé gyakori, mint a Holdem-ben. Különösen alacsonyabb limiteken (PL 50-ig) felesleges blöffölni, mivel az ellenfelek extrém lazák, és a kezeiket gyakran túljátsszák. Emiatt nem tanácsos az alacsonyabb limiteken sokat blöffölni. A magasabb limiteken már gyakrabban lehet egy jó blöfföt megkockáztatni.

Példa: A flop Q T 8 , nálunk: A J 8 7

Noha nincs flössünk, nálunk van az ász. Ebben az esetben meg lehet próbálni egy fél potnyi hívással ellopni a kasszát, ha tudjuk, hogy az ellenfelünk viszonylag feszes, és nem fogja megadni egy harmad, vagy egy negyedrangú flössel.

Példa: A flop 3 lapból áll, melyből kettő egyszínű és kapcsolódik. Nekünk flöss húzónk van, és az ellenfél hív a flop után. Mi megadjuk a tétet, és végül arra jutunk, hogy az ellenfélnek valószínűleg szetje, vagy top két párja van. A turn kártya sort sejtet (de nem flösst). Az ellen check után úgy döntünk, hogy sort reprezentálunk (ami azt az érzést adná, mintha tényleg sorhúzónk lenne) Azokban a szituációkban, melyekben a húzók létrejönnek, és ti az ellenfeleteket nem húzólapokra tettétek, gyakran adott a lehetőség egy jó blöff hívásra (extra laza ellenfél ellen).

Kezdő kezek

Az Omaha-ban nincsenek szörny preflop kezek (mint pl.: AA a Holdem-ben). Még a legjobb Omaha induló kéz is csak 65:35 arányban favorit, egy random kéz ellen. Mégis a kezdő kezek helyes megválasztása az Omaha-ban is nagy jelentőséggel bír. Mind a 4 kártyának lehetőleg valamilyen módon kapcsolódnia kell egymáshoz. Minél magasabb limiten játszunk, annál fontosabb a megfelelő induló lapok megválasztása. Így megkímélhetjük magunkat, a túl gyakori kellemetlen helyzetektől.

Pl.: Nálunk van a nut sor. Az ellenfelünknek is megvan, de van még pluszban egy húzó lehetősége, ami miatt mi legfeljebb a fél potért játszhatunk.

Ezeknek a szituációknak a megakadályozására szolgál a megfelelő kezdő kéz megválasztása.

Itt egy kis kézelemzés, hogy mekkora az esélye az ászoknak, más kezek ellen:

Hand Pot equity

További esélyelemzésekhez, hogy saját magatok is el tudjátok végezni, a következő oldalt ajánljuk: http://www.propokertools.com

Húzó kezek

Ellentétben a Holdem-mel az Omaha-ban sokkal több a húzó kéz, mivel 2 lap helyett 4 áll rendelkezésünkre. Kétségkívül az Omaha-ban, - másként mint a Holdem-ben- MINDIG a tutira kell húzni, mind a flöss, mind a sor esetében is. (Előfordulhat, hogy a tuti sorra húzunk, és van egy „ ajándék" húzónk egy flössre, vagy éppen fordítva.) Máskülönben a húzóink nagyon sokba fognak nekünk kerülni. Különösen kezdő Omaha játékosként bír nagy jelentőséggel, alapszabályként, mivel meg kell próbálnunk a marginális turn és river döntéseket lehetőség szerint elkerülni. Éppen kezdőként fontos, hogy a játékot (először) lehetőség szerint leegyszerűsítsük, és tudatos irányvonalak mentén tudjuk vezetni.

Pl.: A flop J-6-5 szivárvány, és nálunk az A-Q-7-4 lapok vannak. Ez a kéz nem valami jó húzókéz, mivel egy része az outjainknak a sor közepére, vagy az aljára húznak. Ha turnre a 3-as jön, jóllehet tuti sorunk van, de ha 8-as jön, akkor csak másodrangú tutink van, amivel veszélyben vagyunk, mert az Omaha-ban nem ritkam, hogy kettő, vagy akár több ember is a tuti sorra húz.

Plusz húzók

Egy másik fontos aspektus az Omaha-ban a szörnyhúzó. Ami csak ritkán fordul elő a Holdem-ben, az itt mindennapos jelenség.

Egy példa a szörnyhúzóra:
A Q 8 7 lapjaink vannak, és a flop 2 9 T . Jóllehet nyíltvégű sorhúzónk van, muszáj átgondolnunk, hogy az outjaink közül mely lapok jók. Ha egy bubi jön, akkor jóllehet sorunk van, de lehet, hogy valakinél KQ van. Ha a J, lehet hogy az ellenfelünknek flösse van. A J mindenesetre ad nekünk is egy plusz húzót, mivel egy királlyal magasabb sort csinálhatunk.

Ez a példa megmutatja, hogy mindig oda kell figyelnünk, hogy az outjaink közül melyek azok, amik valóban outok, és melyeknél kell a húzónktól megszabadulnunk.

Ingadozás

Az ingadozás az Omaha-ban lényegesen nagyobb, mint a Holdem-ben. Ez azért van, mert az Omaha-ban csak ritkán vagyunk magasan favoritok, és lényegesen gyakrabban játszunk nagy potokért. Ehhez még hozzájön, hogy gyakrabban találkozunk 50-50 szituációkkal, mint a Holdem-ben, pl.: ha top set egy erős húzó ellen all-in kerül. Velem már megtörtént, hogy egy session-ben 7 megnyert beülő után 8-at elvesztettem. (akkor is, ha ez a mennyiség elég ritkán fordul elő) De egy session-ben 3-4 beülőt megnyerni, vagy éppen elbukni nem ritkaság. Emiatt tanácsolom azt, hogy konzervatívabb bankroll menedzsmentet válasszuk a PLO-ban.

Hátsóajtós húzók

A Holdem-ben a hátsóajtós húzók realtíve alacsony jelentőséggel bírnak. Az Omaha-ban fontosabb részt képeznek az esélyünkben. Gyakran előfordul egy all-in során, hogy a hátsóajtós jók segítségével összejön egy sor, vagy egy flöss, illetve lehet olyan eset is, hogy a hátsóajtós jókkal nem csak egy sorunk, vagy egy flössünk lesz.

Pl.: A K T 9 , lapjaink vannak, és a flop T 9 4 . Az ellenfelünknél Q T T 4 és ezzel top szetje van. All-in kerülünk. A Holdemben itt lényegében halálba húztuk volna magunkat, ha top szet, top két párral találkozik (nyerési esélyünk 0,01% a pókerhez). Az Omaha-ban viszont a hátsóajtós outjainkkal nem kevesebb, mint 10% esélyünk van a győzelemre.

Implikált esély

Éppúgy, mint a Holdemben, az Omaha-ban is az implikált esélyek fontosak, hiszen gyakran kerülünk húzó helyzetbe. Viszont kevésbé használható, mint a Holdem-ben, mivel az ellenfelek legtöbbször már nem emelnek, nem adnak meg, ha egy húzó a törnön, vagy a riveren kiegészül. Az implikált esélyt az összes ellenfél ellen fejben kell tartani, különösen fontos körültekintőnek lenni egy olyan ellenféllel szemben, akit még nem ismerünk, és nincsen róla említésre méltó statisztikánk.

Természetesen a fordított implikált esélyről sem szabad megfeledkeznünk, ami különösen akkor lép fel, amikor nem a nut-ra húzunk.

Egy jó ellenfél ellen, aki potméret nagyságban hív, és minden egyéb esetben dob, lehetőség szerint minimum 10 outunk legyen. Egy az esélyeknek elképzelhetetlen megfelelő megadás kb. 13 outot feltételez. Megtörténhet, hogy egy megadás egy flösshúzóval a legtöbb esetben helytelen (ha csak egy ellenfél ellen játszunk), ami a Holdem-ben normál esetben egy helyes megadás.

Forgalom a pókertermekben

Az Omaha problémája sajnos, hogy a pókertermekben nem olyan sok játékos űzi, mint a Holdem-et. Bár különösen a nagyobb pókertermekben, mint Party Poker és a Pokerstars rendszerint találunk elég asztalt a játékhoz, viszont tisztában kell lennünk vele, hogy nem minden időben ugyanabban a pókerteremben van a legtöbb nyitott asztal. Különösen délelőtt van olyan eset, hogy nagyon kevés asztal aktív, nincs elegendő egy adott teremben.

Az ellenfelek általános erőssége

Különösen a Party Poker termében a játékosok nagyon gyengék, kellemes halastavakat lehet találni, ahol horgásznunk kell!  Kiváltképp alacsonyabb limiteken lényegesen nagyobb BB/óra-t tudnunk elérni, mint a Holdem-ben, ami természetesen nagyon csábít a PLO-ra.

Óránkénti nyereség

Mindig fontos szempont, hogy melyik játékban mekkora az óránkénti elvárható nyereség. PLO-ban, alacsonyabb limiteken közel 10BB/100-at elérhetünk! A nyereség arány a magasabb limiteken is nagyobb a Holdem-hez képest, akkor is, ha nem akkora mértékben, mint a kisebb limiteken.